Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

Rotunda - Nádasd




Nádasd Körmendtől délre, a Vasi hegyháton fekszik. A falu eredetileg mocsaras, nádas területtel körülvett dombhátra települt. A Nádasd szó végén lévő "d" az ómagyar nyelvjárásban elterjedt kicsinyítő, becéző funkciójú.



A falu határában már a római időkben élénk kereskedelmi forgalom volt. A községtől nyugatra haladt az egykori római Borostyánút - maradványai ma is láthatók. Délen érintette az a fontos kereskedelmi út, amely a középkorban Székesfehérvárt az itáliai városokkal kötötte össze. A település első okleveles említése 1233-ból való. A falut birtokközpontnak használó nemesek a 13. században vették fel családnévnek a Nádasdy nevet, mely nemzetség később a magyar történelemben is jelentős szerepet játszott. 



Az uradalom központja az a 11. századi lakótoronnyal megerősített rotunda lehetett, amelynek 2003-ban feltárt és szépen helyreállított alapfalai a templom mellett megtekinthetők. 



Az építmény Magyarországon egyedülálló. Hasonló körtemplom több is fellelhető, de erődítményként őrtoronnyal egybe építve csak Nádasdon tekinthető meg. 



 A 11. században épült rotunda egyedi jellegzetessége a keleti falszakaszba mélyített, ívelt fülkeoltár, valamint az északi oldalán épült lakótoronyba nyíló kőküszöbös kapu, és a torony keletre nyíló külső kapuja. A torony aljában talált 11. századi és az oltár előtt földbe mélyített sírok (13-16. századig), a Nádasdy nemzetség temetkezési helyei. Lakótornyából észak-kelet és észak-nyugat irányában a Rába völgyére, délre és nyugatra a hegyháti utakra, északra a kőszegi és stájer hegyekig lehetett látni.



A templomot romos állapotából az 1600-as években építették újjá az akkor lutheránus Nádasdyak és prédikátort szerződtettek. Ez az első írásos említése az evangélikus vallásnak Nádasdon. 1683-tól licentiatust bízott meg a győri megyéspüspök. A licentiátus sajátos magyar intézmény volt a török hódoltság idején, amikor a paphiány miatt írni-olvasni tudó civil férfiakat bízott meg a püspök a vallásos élet fenntartásával egy-egy plébánián. Felhatalmazásuk volt arra, hogy vasárnap és ünnepeken összegyűjtsék a lakosságot a templomban, ahol igeliturgiát végeztek, eltemették a halottakat, a falu ügyes-bajos dolgait intézték, de szentségeket nem szolgáltattak ki. 



A rotundát 1664-ben a szentgotthárdi csatára felvonuló török sereg pusztította el. 



A mai templom Friedriger Frigyes építész tervei szerint 1888-89-ben épült, 1937-ben bővítve átépítették. A régi templomból mára a márvány oltár (mai főoltár alapja), a márvány áldoztató rácsok, a rézbetétes keresztelő medence, a márványkő padozat, és az 1737-es megújításra emlékeztető márvány emlékkő maradt fenn.